Az Ő szintje nem teljesen tükrözi az őszinte valóságot. Szinte nem valós, ahogy őt látod, ennek ellenére mégis az. Ő az.
Nem hiteles? De, baszdmeg, hiteles. Ezt akartad tudni?! Hja, hogy nem is voltál rá kíváncsi? Akkor a fasznak foglalkozol vele?
Kell ez nekem, és neked kell egyáltalán?
Úgy nézek ki, mint aki az vég eljövetelén gondolkodik? Tudom, hogy nem. De jobb, ha tisztában vagy a könnyeim létezésével. Vannak. Sokan és egyre többen. Jönnek és velük együtt közeledik a vég is. Minimum hányingerem támad attól, amit látok.
Vers. Ó baszdmeg, vers az kell!
Nem, nem rád vadászom, csak ázom.
Lehetne úgy egyszer, csak egyszer,
hogy ne kelljen semmi vegyszer,
csak lépj oda hozzám és mondd,
hogy Te is arra ugyanarra gondoltál,
hogy végre lehetnénk mi egy pár.
De baszd meg, neked ez nem opció!
Áció, ráció, edukáció, le-redukáció.
Újra elveszett valami, ami fontos.
Volt fos, de most egyszerűen csak szar.
A gondolat most csupán egy kazal.
Egymásra hányva a szálak,
egymásra hányva élődik az élet, amíg van.
Még vagyás van. Jobb, ha ezt tudod!
Mert nekem nem, csak neked van holnapod.
Honlapod is van?
Akkor az az utókornak lesz emlék belőled.
Hű, ez az idő már jövő. Annyira nem menő.
Jövőre csak neked lesz múltja a mának.
Engem magával visz a bor és a bánat.
Elvis él! És elvisz oda, ahol Ő van most.
Hiába szeretsz, ha nem Te vagy a szerelmem. "Ha én lennék a szerelmed", de nem vagyok. A szerelem minden nap elér, mégsem rád vágyom. A szerelem itt most vágyat jelent. Gondolatot, hogy lehetne, és hogy mindenkinek milyen jó lenne. Veled, nekem, neked, velem. És másoknak is.
Erre most nincs reális esély.
Sohasenki, legalább egy senki,
nem mondta, hogy szép vagy.
Sohasenki, nem kívánt meg téged,
Nem is igazán akart neked szépet.
Sohasenki nem rajzolt neked szívet,
Mondván, hogy az övé, de hazudott.
Valójában Sohasenki nem is akart téged.
