Ezt megint beszoptam.
Lassan letérdeltem,
óvatosan odahajoltam
és megfogtam.
Félreérthetetlenül ingattam a fejem.
Jobbra, és balra.
És megint jobbra, és megint balra.
Nem! Én ezt nem akarom!
A világomat teleszarom,
De egy percig se hidd,
hogy a számat azért nyitottam ki!
Jobbra, és balra.
És megint jobbra, és megint balra.
Csinálhatom úgy,
hogy az neked is jó legyen.
Vagy Te csak nekem...
Itt fogytam el. Mindig félúton. Félúton a teljesség felé vezető ösvényen.
Mi az a teljesség?!