A hajában lufival, a lufi halálával, ami mégis egy pozitív jövőt vetít előre. Lesz még "AZ", lesz még lufi és leszünk mi is, azon belül pedig én újra ott egyedül vagy nem, barátokkal vagy nem, a párommal vagy nem, vagy csak ahogy szoktam, az álmaimmal éberen.
Itt mindenki sáros. Lelked is rajta, meg a gyarló is rajtra kész, akkor is.
Patak mossa a lábad, a sátradban akkor is lélek árad, mert ez az.
A szétbaszott élet a tükrében egybe, a füstön át nézve, a könnyét nyelve.
Palackban hordozva, fogyasztva, kiöntve, kihányva.
Szeretve, megáldva.
