Eddig dühös voltam, most már csak szomorú. A kettő között a könnyeim jelentik a különbséget. A barátaimért vagyok, de a barátaim nincsenek értem. Ezt értem. Csak azt nem, hogy akkor én miért vagyok mégis értük.
Mindegy. Nyalom tovább a szart, és várom a megoldást. Mert, a nem csak váráshoz béna…
Azzal a hatalmas szájával?! Jaj, dehogy! (44.)
2016.07.10. 13:16 zsoci10
Szólj hozzá!
