Agy helyett szabad lelket...

A kavargó életfolyó és az életem nagy dilemmái.

Bejegyzések

Friss topikok

Akár a zenében is kalandozhatnánk, de így csak egy text-túra (29.)

2015.07.11. 12:25 zsoci10

Alternak nem kell és hörögve sem hangzik igazán jól. Ezért hát zajkeltő eszközök nem nagyon jöhetnek szóba. De mivel mindig eljön újra a hétfő, legalább csendben, egy belső dallam mellett szólaljon meg ez a dal. És ha neked megszólal, akkor egy kicsit engem is hallasz majd.

 

Egy virágos vasárnap, szedtél virágot a vaságynak.

De kötöd az ebet a karóhoz, veszel egy párnát-takaróhoz.

A virágos vasárnap is csak egy sima vasárnap.

Gondolod kábán, és a virágot átadod anyádnak.

 

Majd felkel az önző hétfő helyetted,

mer’ már az összes pirulát bevetted.

Addig járt a korsó a pultra, míg el nem törte a töretlen estét,

A lánynak meg csak szóltál, hogy adja neked fedetlen testét.

A hétfő pimaszul kitört az éjből,

hogy elvegyen egy részt az egészből.

 

És felkelsz és rájössz, csak képzelted az egészet.

Hirtelen nem tudod, de az álmodat remélted.

Egy cuki Fogas Marvina férfiként nem élhet.

 

A hangodat keresed, amit csak most találtál meg.

Már el is veszítetted a majdnem egész eszed.

Azt hitted őrült vagy, de csak most lettél igazán ember,

És nem érted miért jött el újra az a kurva hétfő reggel.

 

Szedtél virágot, ittál és hazavitted a hibátlan nőt.

Elértél majdnem mindent, szinte minden elérhetőt.

A világot nem kaptad meg, de a deszka a tiéd lehet.

Amire felmész és elveszítheted újra az eszed.

 

De felkelsz és rájössz, csak képzelted az egészet.

Hirtelen nem tudod, de az álmodat remélted.

Egy cuki Fogas Marvina férfiként nem élhet.

 

A józanodó agyad nem másnaposan kezd el-lenni.

Nem vasármásnap, faszom, hétfőn kell szenvedni.

Valahogy túl kell élni ezt a másnap, s újra estet,

Szádban az új nyál hozza az elvárt hormon szintet.

 

Gondoltad csendben, szemben a villogó fénnyel,

Telik el a napod a csomó szép emlékkel, lékkel.

Gyógysör: jókkal, bókkal, csobogóval, csókkal.

Vidám vasárnap...is lehetne, ha nem lenne...

 

De felkelsz és rájössz, csak képzelted az egészet.

Hirtelen nem tudod, de az álmodat remélted.

Egy cuki Fogas Marvina férfiként nem élhet.

Szólj hozzá!

VAGY magadért VAGY másokért VAGY (28.)

2015.06.22. 23:33 zsoci10

 

Kérdés?! Nem kérdés.

Elérkeztem ahhoz a ponthoz, amikor az önzésnek nevezett és általánosan elterjedt gyakorlat szerint kezdeném élni az életemet. Kezdeném?! Jaj, de nagyon elkezdtem már régen! :)

Tévhitek ellen nincs orvosság, de előre jelzem, téríteni nem akarok.

Ha valaki - akár az én - elhiszi, hogy... Na itt kezdődnek a problémák, mert ugye hinni, vagy nem hinni: az itt a kérdés. 

A végső válasz pedig: 42.

Még a semmi helyett is szimpatikusabb felelet, mivel valódi válasz nincs. Válasz nincs, csak újra ugyanazt szajkózza mindenki. Picit már unalmas. De ha ők így szeretik, ám legyen! Ha ők emiatt jól érzik magukat, akkor én is elhitetem magammal, hogy ez tényleg jó. Mindet magamra aggatom.

Na, de akkor hol marad az önzés?!

 

A búskomor unalomból növő hisztérikus öröm.

Csak nézd meg magad,

amikor már az ördög felesége is rád pályázik!

A csapongó, buja-léha, néma lét.

 

Kedvedből, szerényen nézed a szemét.

Letépnéd a fesztivál virágát, ha...

Ha mernéd átlépni azt, amit átlépni láttatsz.

 

Fülledt álomból zuhansz újra ágyba,

de még utoljára elmormolod: Fákk Yaah!

 

Szólj hozzá!

A magányos farkos Piroskáját keresi (27.)

2015.01.17. 11:41 zsoci10

Hiába no! Aki nem felejt, az mindig emlékszik.

Lehetek reneszánsz ember, polihisztor, vagy csak egyszerű "Anyegin". Ülhetek itthon teljes magányban, vagy mehetek akár emberek közé, akkor is egyedül vagyok. Mondhatnám, hogy ez nagyon unalmas így, de ez annak ellenére sem lenne igaz, hogy közben azért vágyom egy olyan ember közelségére, aki elfogad olyannak, amilyen vagyok. Reneszánsz embernek, mondvacsinált polihisztornak, vagy leginkább "Anyeginnek".

 

Dehogyis!
Horkant fel az ember, aki nem tud mit kezdeni a szerelemmel.
Akinek egyszerű életében csak az egyszerű magány rendel.

Majd azt én tudom!
Mondta szemével a földet pásztázva, mintha éppen aranyat bányászna.
Zavarában inkább belekortyol egy könnyfakasztó törkölypálinkába.

Nekem senki nem kell!
Hajtogatja mély meggyőződéssel. Mert akit az Isten bottal nem ver,
Addig veri azt forrongó elméjével, míg magányos útján társra nem lel.

Ne szóljon bele senki!
Ezt már csak mormolta, miközben gondolatait végtelen sállá horgolta.
Ebben a szövődő hálóban mégis arra vár, hogy az a valaki végre megmondja.

Miért is ne?!
És habár meg is volt benne a válasz, amit még néhány tény is alátámaszt,
Mégsem látta színesnek a szükség festette képet. Talán a mindig csukott szeme végett.

Szólj hozzá!

Bet it brain \_/, bet it brain|_|, bet it brain\_/... (26.)

2014.06.27. 23:01 zsoci10

Ünnepélyesen fogadok. Fogadok arra, ami a legnagyobb büszkeségem. Pillanatnyi és mulandó, talán nem is létezik. De amíg él, az a tanúbizonyság.

 

Kis sóval és borssal tálalják nagy tálban.

Levált a csontjáról, szétbomlott a mában.

Az állaga fasza, mondják a nagyevők,

Az ínyencek turkálják, egyébként hibátlan.

 

Ráfér még egy kis híg, valami szósszerű.

Benne van az igaz, még akkor is, ha szószerű,

Kend végig a húson, mintha attól lenne jó,

Csak kóstold már meg! Az íze így gyönyörű!

 

Kishitűség, vagy jó ez az ötperces?! Mert időben ennyi, gondolatban sokkal több. Ez manapság nem érték. Sőt, kicsit beteges. :)

 

 

 

Szólj hozzá!

Répa, retek, Korán reggel. Este már csak a saját elme... (25.)

2014.06.07. 22:34 zsoci10

...betegsége, ami nem igényel gyógyítást. Szerény és óvatos. Leginkább túlzottan fél. Pedig nincs mitől, mert a sok bizalom mellett elférne az önbizalom is. Lehet, hogy túl feltűnő lenne, de majd mindennek eljön a maga ideje. Addig is csak egy valóban óvatos, nem kesergő egyperces:

 

Amikor az életben az állomás, nem csak egy újabb látomás.
Ha nincs is állomás, de nincs semmi kényszer és ez nem tévely.
Látszólag.

Amikor a tömeg az egyénért, és az egyén a tömegért él.
Ha nem is él, ámde nem vergődik, saját levében főzik.
Sótlanul.

Beleteszi a lelkét a mába, talán nem vág túl kemény fába.
Ha bele is vágja a fejszét, nem hagyja ott minden merszét.
Kicsorbul.

Kicsordul, szótlanul, zászlókat sem lenget.
Büszkén vészeli át zajt és a csendet,
Csókolná a múzsát, de ha nincs, nem bánja.
Csinálja, kergeti, siratja, ámde biztosan várja.

Jó ez a zaj és csábító ez a csend.
A világtalannak világot jelent, nekem mindössze rend.
A mindennap bimbója terül szép virágba,
Erőt ad, átlendít, édes illatot csempész a mába.

Szólj hozzá!

Köd előtte, köd utána, que d'la gueule (24.)

2014.04.19. 21:46 zsoci10

Közben meg valami, ami elfedte a ködöt.

Párhuzamosan két világot tartok fenn. Van egy nagy álomvilágom, amivel párhuzamosan fut egy kis valós földi lét. A rózsaszín árnyalatot sugárzó halovány fényben, minden jobbnak és egyszerűbbnek tűnik. Az adott szituációkban a saját helyzetemet és viselkedésemet is ugyanígy látom. Van egy kialakult pozitív önképem. A  történéseket mindig megfelelően átlátom és a lehetőségekhez képest megfelelően le is reagálom. És mindeközben a visszacsatolások is ugyanilyen kedvezően alakulnak. A befektetett éltető energia, visszafelé is áramlik. De ezzel szerintem semmi baj nincs. Mindenki ugyanígy működik.

A baj ott kezdődik, amikor ezt a fajta hozzáállást megpróbálom átmenteni a mások által valódinak vélt világba. Jó akarok lenni. Jó akarok lenni a munkámban, jó akarok lenni a magánéletben és minden minden másban. Természetesen ez nem mindig megy, de legalább akarom. És mindezt úgy, hogy közben teljesen tisztában vagyok a világgal és reálisan, logikusan próbálok mindent megközelíteni. Viszont úgy tűnik, hogy ezzel a szemléletemmel teljesen szembe megyek a világgal. A valódi emberek nem akarják a jót. Azok, akik egyébként hozzám hasonlóan felépítik a saját kis világukat, számomra ismeretlen oknál fogva, bezárják, elrejtik magukat. Nem akarják ugyanazt ténylegesen átélni, amit egyébként szinte minden nap "látnak". A helyzeteket nem akarják megérteni. Pontosabban nem csak a helyzeteket, hanem szemben álló partnert sem. Csak az önös szempontok vezérelnek mindenkit olyan érdekek mentén, ami leggyakrabban nem is a sajátjuk.

Fáradok. Nagyon fáradok.

Csak akkor vagyok jó bárkinek, amíg adni tudok. Egyre gyakrabban gondolok arra, hogy veszek egy tanyát - távol mindentől, távol az emberektől - és berendezkedem önellátásra. Ha már le kell élnem még "itt" néhány évet, legalább a csalódásoktól óvjam meg magam. Ez a gondolatom napról-napra erősödik. Alapvetően nem vonz a nomád életmód - főleg ilyen túlpörgetett világ után - mégis azt hiszem, jó, vagy a jelenlegi helyzettől mindenképpen csak jobb lehet.

Most nem készültem verssel. Valamit mégis ide kellene tennem, mert ha rajtam kívül ide tévedne valaki, nem szeretnék neki csalódást okozni:

 

Ez egy levél, egy üzenet neki.

Üzenet neked és a világnak.

Nem hír, csak silány fércbeszéd,

Egy száraz pillantás a virágnak.

 

Amitől nem virul, nem hervad,

Csak egy elszálló hanghullám.

Adjon jót is az ég nekünk!

Úgy csinálok, mintha tudnám.

 

Mintha tudnám, hogy mit beszélek

És nem csak sodródom az árral.

Most mindegy, csak menekülök,

Mert már bekentem magam sárral.

 

A sárral az arcomon is lehetek szép,

De tiszta képpel sem adhatok eleget,

Ha egy árva homokszem miatt,

Úgy érzed, nem vagyok jó neked.

 

Hmmm...

Szólj hozzá!

Vidám Reggaeli: Az emlékek is jók, de új nyár jön! (23.)

2014.03.01. 23:19 zsoci10

Véletlenül fedeztem fel egy tavalyi "néhánysorost". Nem is emlékeztem már rá, de talán mégis érdemes lehet arra, hogy a szokásoknak megfelelően ne olvassa senki rajtam kívül.

Ez nem az az élet, ahol örökké el lehet rejtőzni. Szükségszerűen kialakulnak azok az érintkezési pontok az élettel, amikor személyes kapcsolat jön létre veled, vagy egy másik emberrel. De ha már ez elkerülhetetlen, a sodródás közepette igyekszem a pozitív interakciók irányába evezni. Szeretek szeretni és szeretek szeretve lenni. Ha jó emberek között vagyok, ez nagyon egyszerű. Az átlagos hétköznapokon a mosoly nem feltétlenül őszinte. Szeretném, inkább akarom mindig valós tartalommal megtölteni a mosolyt. Nem egyszerű, de ha egy olyan közösségbe kerülök, ahol ez a természetes, sokkal jobban érezhetem magam. Még akkor is, ha egyébként nem hozzájuk hasonlóan élem az életemet.  Még ha a mámor közepette időnként rendőrnek is néznek, nem gond. Nem közülük jöttem, de a végén velük távozom.

 

Lehetne másképp is, de talán ez az a pillanat,

amikor az élet megérint, az idő elszalad.

Szeretem az embert, ha jó.

Együtt tesz majd minket partra egy hajó.

Csordogál és majd egyszer megtalál.

Mi is?! Jah, vazze az élet.

A kortalan szerelem és szeretet.

Az irány, ami csak oda vezet, ahol lenned kell.

Megérkeztünk ide, Tisztelt Camper!

 

És ráadásként - mert megérdemlem - ezt sem hagynám ki:

 

Slammel a szélben állok (még jó, hogy nem pisálok), nekem jött egy party arc, de nem lett belőle parti harc. Mert érzem azt amit talán Te is megláttál, ahogy kölyökkutya a tömegben meghátrál, de nem azért, mert fél az embertől, csak a termete miatt meghőköl. Vidám pillanatban találtál rám, Te slam. Végre kinyílt az eddig szűkre szabott szem, mert jó az ember, jó a vers. Néha talán kicsit nyers, de majd megfőzzük magunkban a szót, és fűszerezünk bele valami jót. A fűszer mi magunk vagyunk, bedobjuk a "tömegbe" az agyunk, ha vevő rá. Vevő rá, mert az értelemnek mindig van gazdája, csak pontosan kell célozni a májra. Valami jóféle lőre segíthet, ha baj van, némi színes fonat is elfér még a hajban. Csapongó a vers, inkább nem is nevezném annak, tőlem sokkal ügyesebb művelői is vannak.

 

Szólj hozzá!

Sheepszter - Szabad elme és az jó, amit Én annak mondok (22.)

2013.12.29. 02:42 zsoci10

Az élvezet, csak így belevilágít a szemembe.
Így egyszerűen. Vagy inkább ásít. Beleásít.
Altatni kellene a szürkeállományt, ami
az alkohol molekulák hatására, rossz úton jár.

A rímek elfogytak, mert nem az a művészet.
Habár azt tanítják, hogy a Petőfi, meg a József Attila...
Művész leszel attól, hogy rátalálsz néhány rímre?
Magamról tudom, hogy ez önáltatás.

Bocsánatot kérek!!! A Nagyokat nem bántom.
Csak keveset olvasom a verseiket, de az is elég.
A hiányt a saját életemben is megtalálom.
Jó az nekem, ha a tükröt teszik elém?!

Jó lesz az a tükör! Tapasztalat.
Azt is látom, ami még be sem következett.
Teljesen mindegy, hogy jó, vagy rossz az élmény.
De jövőbe látóvá tesz és amikor bekövetkezik az "esemény", odacsapok a homlokomra és csak annyit mondok: Balfasz!

Szólj hozzá!

Think or noThink - amikor gond a gondolat (21.)

2013.12.23. 23:33 zsoci10

A könnyek adják ki az igazat. A valódi érzések előbukkannak egy cseppnyi sóssal. Nem szeretem őket, mert nem kellene megszületniük, időnként mégis megjelennek. Kibuggyannak és viszik magukkal mindazt a jót is, ami éppen az ellenkező tartalmat hivatott támogatni. Nem jó ez így. Ez a langyos-nedves mégis azt jelenti, hogy itt vagyok. Tele vágyakkal, reményekkel és főként tartalommal. De ez sajnos csak engem érdekel. Volt ez másként (legalábbis sokáig azt hittem) és talán lesz még máshogyan, vagy sehogyan. Neked máshogyan, nekem sehogyan.

Begombolom az ingemet és elindulok előre. Abba az irányba, amiről nem tudom, hogy jóyeah.

Direkt szóltam, hogy az nem lesz jó,
Ha rögtön sár van, nem csak hó.
Télen ritkán rikkant a rigó.
Nekem csak akkor, ha neked is jó.

Nyáron színes, télen jég a virág.
Szomorúba vedlő álomvilág.
A magam alatt vágott faág.
Lezuhanok, mert nekem az jó.

                                        (by me)


Csináld, ha neked a remény szó igazi tartalommal bír! Bírnám én is...

Szólj hozzá!

Csak(ra) nap... Hátulról mellbe!!! (20.)

2013.12.14. 07:12 zsoci10

Csak a csúnya. Mondanám is ki, de kikibaszottul!

De mondanom sem kell...

Vagyok egy józan (hajj, de józan) gondoló.

Jónak gondolom magam. Szeretném, ha azon túl, hogy Te is így gondolod, közben mellettem is vagy.

Mellettem és velem.

 

Létezel?!

 

Hiszékeny vagyok, ezért elhittem. A semmivel, a minden nélkül.

 

Körbe' fények, a buszok zúgnak.

A hajnal hideg, ahogy hideg a sör.

Látni nem, csak érezni akarnám.

Befúrta magát a hajnali féreg.

 

A szopásban lehet módszer.

Rendszeresség.

Lehet benne a világ, ha a módszer a kés.

A kés, vagy a gyógyszer, ami a faszomnak sem kell.

 

Neked mi kell?!

Nekem Te.

Hittem és hiszem, Én naív!!!

Ha a MOST és a VAN az igaz,

Nem hiszem, hogy a holnap kihív!

 

 

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: gagyi elszáll füst ratyi álmodó álmodozó

süti beállítások módosítása